Beszédproblémák

Beszédproblémák – Anyanyelvi készségproblémák

  • megkésett beszédfejlődés
  • akadályozott beszédfejlődés / fejlődési diszfázia
  • artikulációs zavarok (problémák a beszéd kivitelezésében): pöszeség, raccsolás, orrhangzós beszéd
  • a hangadás rendellenessége, rekedtség / diszfónia esetén javaslom gégészet, vagy foniáter felkeresését!
  • beszédészlelés és beszédértés zavara
  • a beszédfolyamatosság zavarai: dadogás, hadarás
  • a kialakult beszéd zavarai: mutizmus, afázia

     Megkésett beszédfejlődésről akkor beszélhetünk, ha a gyermek 3 éves kora után sem beszél. Ez a nyelvi zavarok legenyhébb formája és a gyerek ugyanúgy fog fejlődni, mint társai, csak sokkal lassabban. Ha felmerül a gyanú, hogy a gyermek megkésett beszédfejlődésű, mindenképpen el kell menni beszédészlelés és beszédértés, valamint hallásvizsgálatra. A tünetek 4-8 éves korban általában megszűnnek. A megkésett beszédfejlődést kísérheti a mozgás, és a finommotorika gyengesége is.

     Fejlődési diszfáziánál a beszéd megértése és kivitelezése egyaránt érintett. A nyelv minden szintjén jelentkezik eltérés: hangok, szavak, ragok, mondatok. Kimaradhatnak fázisok a beszédfejlődésben (pl.: gagyogás). A fejlődési diszfáziát kísérheti mozgásbeli, figyelmi, fegyelmi és tájékozódási probléma.

     A beszédészlelés zavarai: a gyermek nem tudja felismerni a hangkapcsolatokat, a beszédhangokat, a hosszabb hangsorokat és ezeket nem tudja megismételni.
     Beszédértési problémákról akkor beszélünk, ha a szavak, szókapcsolatok, mondatok és a szövegek jelentésének és tartalmának megértése nehezen megy.

     Elektív mutizmus (választott némaság) esetén a gyermek emocionálisan (érzelmi alapon) szelektál a beszédben; bizonyos helyzetekben jó a beszédkészsége, míg más helyzetekben nem beszél. A mutizmushoz társulhat szorongás, visszahúzódás. A gyerek visszautasítja a beszédet, megválogatja azokat a személyeket, akikkel kommunikál. Logopédus felkeresése mellett ajánlott más szakemberrel is beszélni (pszichológus, gyógypedagógus).

     Az afázia a beszéd hiányát jelenti; amikor a beszéd egy része nem áll rendelkezésre. Négy fajtáját különböztetjük meg: motoros (a beszédmegértés zavara; emellett folyamatos beszéd, szó- és hangtévesztések), szenzomotoros (a beszéd megértése és a nyelvi emlékezet zavara), szemantikus (az egyes szavak jelentésének felfogása sérül) és szintaktikai (a mondatalkotás nem megfelelő). A logopédiai fejlesztés mellett hatékony lehet a lovas terápia is.

Beszédproblémák gyanúja, vagy fennállása esetén logopédus, gyógypedagógus felkeresését javaslom, de különböző mozgásterápiával és állatasszisztált terápiával is nagyon sokat javulhat a gyerekek beszéde.