Autizmus spektrum zavar – Asperger-szindróma

Autizmus spektrum zavar (ASD)
Asperger-szindróma

     Az ASD egy mozaik szó, (Autism Spectrum Disorder), magyarul autizmus spektrum zavar.
Egy olyan fejlődési zavar, mely az egész személyiségre kihat (pervazív) és egész életen át tartó állapotként írható le. Az autizmussal élő emberek a szociális készségek, a rugalmas viselkedésszervezés és a kommunikáció területén rendelkeznek hiátusokkal. Ez az úgynevezett autisztikus triász. Spektrum a másik kulcsszó ebben a kifejezésben, mert az autizmussal élő embereket egy széles spektrumra helyezhetjük az állapotuk függvényében, az egyik végére az értelmileg akadályozottsággal is együtt járó súlyosabb állapotú személyeket definiáljuk, melyet Kanner írt le először, ők az élet minden területén segítségre szorulnak. A spektrum másik végén a jól, vagy magasan funkcionáló egyéneket értjük, őket pedig Asperger írta le először, ők az Asperger szindrómások. A jól funkcionáló autista emberek jól kommunikálnak, a szociális szabályokat is könnyebben megtanulják, így ők sok esetben be tudnak integrálódni a társadalomba. Bár a Kanner és Asperger szindrómát kevésbé használja a mai autizmus kutatás, mégis a köznyelvben a spektrum két szélsőségeként említik. A férfiak-nők aránya 4, 5:1 a fiúk javára. Nehéz nyomon követni, hogy hazánkban hányan érintettek autizmusban, csak becslések állnak a hazai kutatók rendelkezésére. Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Betegségfelügyeleti Központja (CDC) által publikált adatok szerint, míg 1995-ben 500 gyermekből 1, 2004-ben 266 gyermekből 1, addig 2009-ben minden 110 amerikai gyermek közül 1 autizmus spektrum zavarral élő gyermek volt. És ez a tendencia exponenciálisan növekszik, ha ez így folytatódik 2050-re minden 3. ember érintett lesz az autizmusban.

     Külföldi és hazai trendben egyre jobban vitákat generál az autizmus kutatás. Az egyik fele a szakembereknek a régi, bevált módszereket terápiákat alkalmazza és úgy véli, hogy az autizmus spektrum zavar egy állapot, melyre nincs gyógymód, továbbá, hogy ez az exponenciális növekedés a korszerű szűrőeljárásoknak köszönhető. Míg a másik fele a szakembereknek, szülőknek vitatja ezt, keresi az új terápiás lehetőségeket, gyógymódokat. Ők úgy vélik, hogy ez egy evolúciós probléma, melyet a megváltozott étkezési szokásaink, túlzott vegyszerhasználat, oltások okozzák ezeknél a gyermekeknél, embereknél az idegrendszeri „megborulást”. Amerikában több orvosi team próbálja bizonyítani, hogy az autizmus egy neuro-autoimmun betegség, és egyre közelebb járnak a megoldáshoz. Ha elfogadjuk ezt a tényt, akkor érthetővé válhat, hogy bizonyos gyermekek miért pont az oltásokat követően, vagy a tej, glutén és cukorfogyasztás után hozzák az autisztikus tüneteket. Az autoimmun betegségeknél bizonyos oltásokat nem kap meg a gyermek, mert az felerősíti a betegséget, továbbá a tej fogyasztása gyulladást okoz. Szóval sok az egybeesés, de egyelőre sötétben tapogatózunk. Addig pedig maradnak a humán terápiák.

BOZSAKY ÁGNES – neurofeedback tréner
Pöttöm fejlesztő vezető gyógypedagógusa (Győr)