DIFER TESZT

DIFER TESZT

Az iskolaérettséget egy viszonylag rövid, kb. 50 perces teszttel is vizsgálhatják a pedagógusok. A Difer teszt 7 alapkészséget vizsgál, melyeket fontos felmérni, mielőtt a gyermek iskolába megy, vagy kiválasztjuk számára a megfelelő oktatási intézményt. Ezzel a rövid vizsgálattal kimutathatók azok a készségek, területek, melyeket fokozottan fejleszteni kell az iskolába lépéskor.

A Difer teszt részei:

1. Írásmozgás-koordináció

– a kéz finommozgásának koordinációja teszi lehetővé az írás elsajátítását és használatát
– ez a készségünk 4-8 év körül alakul ki
– a gyermekek jelentős hányadánál az iskolai kudarcok egyik oka

a teszt részei: firkálás, rajzolás

2. Beszédhanghallás

– spontán fejlődő készség, mely lehetővé teszi, hogy  a beszédhangokat változó hangkörnyezetben, önállóan észlelni tudjuk
– közreműködik a tiszta hanglejtésben, a szavakat alkotó hangsorok differenciálásában, és a szavak értelmezésében
– a beszédészlelés az olvasás-írástanulás egyik kritikus feltétele
– az életkorral párhuzamosan fejlődik
– az iskolába lépő gyermekek 40%-nál kialakulatlan ez a készség
– a beszédhangok megkülönböztetésének fejlettsége vagy sérülése egyik oka lehet a beszéd rendellenességeknek
– a beszédhanghallás fejlődése intenzíven 3-4 éves kortól kezdődik és 7-8 éves korig tart

a teszt részei: szópárok hallása után kell a gyermeknek eldönteni, hogy melyik kép nevét hallotta (pl.: pont – bont)

3. Relációs szókincs

– minden nyelv alapját néhány száz relációszó képezi
– dolgok, tulajdonságok, folyamatok közötti viszonyokat és relációkat fejeznek ki
– ismerete és biztonságos alkalmazása nélkül a nyelv használhatatlan
– az iskolába lépő gyermekek közül behozhatatlan hátránnyal indulnak azok, akik nem sajátították el ezt a szókincskészletet
– spontán nyelvelsajátítás útján tanuljuk meg ezeket a kifejezéseket
– ez a fejlődési folyamat 8-9 évig tart
– az alap szókincskészlet elsajátítását befolyásolja a környezet

a teszt részei: képek megmutatásával kell a gyermeknek téri és idői viszonyokat eldönteni (pl.: Mutasd meg, melyik galamb van alul? – Melyik kép történik hajnalban?)

4. Elemi számolási készség

– elemi számolási készség alatt számlálást, manipulatív számolást, számképfelismerést és számolvasást értünk
– átlagosan 2-3 éves kor körül a számlálás indul fejlődésnek
– az elemi számolási készség fejlődése évekig tartó, hosszú folyamat
– az iskolába lépő gyerekek több mint fele biztonságosan számlál húszas számkörben
– az elemi számolási készség és az értelmi fejlettség között szoros kapcsolat áll fenn: akikben a számolási készség nem ér el megfelelő fejlettségi szintet, annak az általános értelmi fejlettsége is nagy valószínűséggel alacsonyabb
– optimálisan fejlett számlálási készség esetén a számok sorrendje automatizálódik

a teszt részei: számlálás 21-ig, számkörök átlépése, számlálás visszafelé, manipulatív számolás, számképfelismerés, számolvasás

5. Tapasztalati következtetés

– a tapasztalati következtetés esetében a műveletvégzés kizárólag a gyermek személyes tapasztalataira és a mindennapi szituációk nyelvhasználatára épít
– a készségek egyszerűsége ellenére az iskolába lépő gyermekek egy része nem érti és nem is tudja megfelelően használni az egyszerű logikai struktúrákat és következtetési sémákat, ezért az iskolában ez az elmaradás komoly következményekkel járhat
– az iskolába lépők fejlettségét a szülők nyelvi kultúrája, iskolázottsága befolyásolja

a teszt részei: a gyereknek mondatokat kell befejeznie (pl.: Ha szép az idő, akkor kirándulunk. Ma nem szép az idő, tehát…)

6. Tapasztalati összefüggés-megértés

– mindennapi létünk és aktivitásunk összefüggések használatának köszönhető
– az oktatásra szánt ismeretek jórészt összefüggésekre vonatkozó ismeretek
– az összefüggés-mérési kézség fejlődése spontán folyamat: a környezetben, a szociális közegben, a mesékben, a tananyagokban előforduló összefüggések hatására alakul
– a szándékos fejlesztés leghatékonyabb eszközei a mesék és az elbeszélésszerű környezetismeretek

a teszt részei: a gyermek mondatokat hall, melyekről eldönti, hogy igaz, vagy nem, milyen esetben történhet meg (pl.: Ha megbotlunk, eleshetünk.)

7. Szocialitás

– a csoport, a társadalom szociális értékrendje, jogrendje, eszmerendszere, szokásrendszere, szociális aktivitásának rendszere, a személyiség szociális kompetenciája, valamint a személyiség szociális aktivitása
– a gyerekek szociális fejlettség szinti különbségei szélsőségesen nagyok, ami nagymértékben csökkenti az iskolai nevelés, oktatás eredményességét, hatékonyságát

a teszt részei: kapcsolatfelvétel, társas feladathelyzet, erkölcsi érzék, feladatvállalás, feladattartás

  • Facebook
  • Twitter
  • Google+
  • Linkedin
  • Pinterest
error: Content is protected !!