A tanulásban akadályozott gyermekek mozgásfejlődése

     A tanulásban akadályozott gyermekek mozgásfejlődése

     A tanulásban akadályozott gyermekek mozgásfejlődése eltérő / lassabb ütemben halad, melynek korai felismerhetősége, ha a gyermek: nem tud váltott lábbal lépcsőn járni; egyedül nem tudja felvenni a ruháját és cipőjét; nem tudja helyesen használni az evőeszközöket és az  ollót; nem érdeklődik az írás iránt; nem szívesen épít, gyurmázik, fest.

     A tanulásban akadályozott tanulóknál a finommotorika és a téri orientáció fejlődése eltér az átlagosan fejlődő gyermekekétől. Ezek a gyermekek minden területen lassabban fejlődnek, és előfordulhat, hogy kihagynak mozgásfejlődési fázisokat, vagy nem gyakorolják be azokat eléggé.

    A tanulásban akadályozott gyermekeknél nagyobb arányban fordulnak elő mozgásszervi elváltozások és mozgás-rendellenességek. A tanulásban akadályozott tanulóknál több vizsgálat igazolta a motoros tanulási nehézséget és a gyenge mozgáskoordinációt.

     A tanulási nehézséget mutató tanulók között nagyobb arányban fordulnak elő balkezesek, mint a jól teljesítők között. A koordinációs tesztek azonban azt bizonyítják, hogy azok a balkezes tanulók, akiknek tanulási nehézségeik vannak rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint a jobbkezes gyermekek. A tanulásban akadályozott gyermekek írása lassan fejlődik, azonban a motoros készségek fejlődése javíthatja az írást és a matematikai teljesítményt. A mozgásban megfigyelhető ügyetlenség teljesen nem tűnik el, de az fejlődéssel csökkenhetnek. A gyermekek mozgásfejlődését segíthetik a ritmusgyakorlatok.

     A tanulásban akadályozott gyermekek mozgásfejlődésének zavarai együtt járnak tanulási, viselkedésbeli problémákkal. A gyermekekre jellemző: motoros nyugtalanság; gyenge  a mozgáskoordinációjuk; akaratlan mozgások (pl.: görcsös izomtónus); gyenge grafomotorika; jobb-bal irány megkülönböztetésének nehézsége; térfelismerési zavar; szerialitás problémái (pl.: napok helyes sorrendje); nehezen tudnak koncentrálni; gyorsan elfáradnak.

     A tanulásban akadályozott gyermekeknél a kivitelezés és végrehajtás problémái elsősorban motorikus területen jelentkeznek.

A tanuló akadályozott: észlelésében (vizuális, verbális-akusztikus, emlékezeti), motorikájában (finommotorika, cselekvéstervezés), érzelmi területen (általános pszichikai állapot, önértékelés).

 

A pszichomotorikum ( a mozgás és a gondolkodás kapcsolata) sérülései

  • motorium zavarai: megkésett mozgásfejlődés; sérülés miatti hiány a motoriumnál; egyensúlyzavarok; koordinációs zavarok; érzékelés zavarai
  • intellektuális zavarok
  • testséma zavarai
  • lateralitás (oldaliság) zavarai
  • téri észlelés zavarai
  • időészlelés zavarai
  • grafikai készség zavarai
  • érzelmi élet zavarai

 

A motorikus terület zavarai

Az izomtónus zavarai:

Minden ember sajátos izomtónussal rendelkezik.

Kóros állapotok lehetnek: hipotónusos (túl alacsony izomtónus; laza, petyhüdt, erőtlen izomzat); hipertónusos (túl magas izomtónus; kötött, kemény, görcsös izomzat).

A nagymozgások zavarai: rosszul integrált reflex, újszülöttkori reflexek gátlás alá kerülnek, vagy összetettebb magatartásformákba épülnek be; testtartás, állás, egyensúly zavarok (pl.: furcsa testtartás).

A finommotorika zavarai: az ujjak, a kéz és a kar izomzatának területén (remegés, görcsök, túl alacsony izomfeszültség); a száj izomzatának területén (fújás, fütyülés, csettintés, artikuláció zavara); a szemkörnyéki izmok területén (fixálás, követő mozgás zavara).

 

A cselekvés tervezésének zavarai

Gyengén fejlődő testséma (elégtelen testtudat); kialakulatlan laterális dominancia; jobb-bal irányok bizonytalansága; gyenge motoros koordináció (a két testfél elégtelen együttműködése; kezek és lábak diszharmonikus mozgása járás közben, nehézségek a ritmikus mozgások utánzásánál); motorikus hiperaktivitás; motorikus gátoltság, a mozgások végrehajtásának meglassúbbodása.

 

A belső ingerület zavara

A szerv működik, közvetíti az információt, de pontatlanul (pl.: nem szívesen áll fel a gyermek, kapaszkodva jár), nem érzi az inger erősségét és az elmozdulás veszélyét (pl.: őrülten hajtja a hintát, teljes erővel szalad a falnak), a szerv működik, de felerősíti az ingert (tengeribetegség liftben).

Túl kevés ingert közvetít (a gyermek nem érzékeli az érintést, ő sem érzékeli, hogy megérintett valakit, valamit); túl sok ingert közvetít (nem szabad megsimogatni a gyermeket, mert az kellemetlen érzés számára); pontatlan ingert közvetít (a gyermek nincs tisztában önmagával, testrészeivel).

A tanulásban akadályozott gyermekek mozgásfejlődése sikeressége érdekében négy fő irányelvet különböztetünk meg a fejlesztés során:

  1. szem-kéz koordináció javítása
  2. egyensúlyérzék fejlesztése
  3. ritmusérzék fejlesztése
  4. helyes légzés megtanítása

A mozgásfejlesztés feladata: a testtudat kialakítása, megerősítése; az egyes érzékelési területek összehangolt működésének fejlesztése (testérzet-tapintás-egyensúlyérzékelés-vizualitás); a vesztibuláris rendszer működésének korrigálása; alapmozgások koordinációjának fejlesztése; a két testfél mozgásának összerendezése; a beszédre való késztetés felkeltése.

http://www.otthonifejlesztes.hu/segedanyag/mozgasos-mondokak