Beszédművelés nyelvtörőkkel, versekkel
Babits Mihály: Theosophikus ének
A fény alatt, az ég alatt, a lég alatt,
a fény alatt, a lég alatt, a jég alatt,
a fény alatt, a kék alatt, a zöld alatt,
a fény alatt, az ég alatt, a láng alatt,
a fény alatt, az árny alatt, a föld alatt.
Mándy Stefánia: Csendítsd rá
Kis Magda
feldobja,
röptetve,
szöktetve,
az apja
elfogja,
pörgetve,
görgetve,
bokorba
gurítja,
magasba
hajítja,
feldobja
az apja,
elkapja
Kis Magda
– a labda.
Csillog is,
villog is,
hullik is,
múlik is,
a füstös
háztetőn
a rücskös
hegytetőn,
ezüstös
fény, ragyogó!
Hűvös is,
befed is,
vetésen
meleg is,
jó takaró
– a hó.
Mindennap
megterem,
kot-kot-kot-
kotkodács,
hej minden reggelen
szalma közt
meglelem,
ha fehér,
megeszem,
ha tarka,
elteszem,
húsvétra
tiéd lesz,
zöld mintás,
kéktintás.
szinekkel ékes,
szép piros
festékes,
kot-kot-kot-
kotkodács
de csinos,
de csodás
– a tojás.
Füleden
berepül,
a szádon
kirepül,
ha nem vagy
egyedül,
elkapja
pajtikád,
issza is,
vissza is
hajítja,
úgy röpül,
mint a
parittya, ha jó,
– a szó.
Kurjant, rikkant
kakas, jérce,
zöld az erdő,
hegyek bérce,
ágon alma,
bokron málna,
Palkó csak a
tóra járna,
hogyha zuhog,
aláállna,
minden ember
mindig várja – néz az
égre
januárban,
néz az égre
februárban:
mikor jön hát,
mikor végre,
amit mondok
újra vár
– a nyár.
Szájról jár
itt szájra,
nincs szárnya,
mégis száll,
pagonyról
virányra
röppen
szép virága.
Ég lánya
fakasztja
búsaknak
vigaszra,
föld fia
szakasztja,
veled is
megosztja,
dünnyögi,
zümmögi
vén
s fiatal
– a dal.
Bősz Jenő: Favágók
Csim-bum,
csim-bum,
mi dönög a
dombon?
Két fejsze, ha
mondom.
Ide üt,
oda vág,
törik a fa
derekát.
Csim-bum,
csim-bum,
tekeredik
a gyökér,-
hó rukk
rajta,
délutánra
teli lesz a
pajta!
Orbán Ottó: A bálna
A bálna, a bálna
tenger tehene,
hasa csupasz,
feje kopasz,
a füle fekete.
A bálna, a bálna,
folyton zabálna
hallevest reggelizik
tengervizet iszik
a bálna, a bálna.
A bálna, a bálna,
hét tenger csodája!
Pléhtébla a víz alatt,
az van rápingálva:
„Vigyázz, ha jön a bálna!”
