A nyelvi és beszédfejlődési zavarok általában óvodás korban jelentkeznek. A beszédindulás késése és a beszédértés nehézségei óvodáskorban gyakran előrevetítik az iskoláskorban jelentkező tanulási nehézségeket.
Nyelvi és beszédfejlődési zavarok
– Artikulációs zavar (lassú beszéd): a gyermek kihagy, torzít, vagy pótol hangzókat, ezért mások nehezen értik a beszédét, ellenben a gyerek beszédértése jó.
– Expresszív beszédzavar (a beszélt nyelv gyengesége): a gyerek beszédét szegényes szókincs és diszgrammatizmus jellemzi (a nyelvtani szabályok alkalmazásának nehézségei).
– Receptív beszédzavar (a beszéd megértésének fejlődési zavara): az egyéves gyermek környezetének neveit még nem érti, másfél évesen a gyakran előkerülő tárgyak nevét nem ismeri, két évesen egyszerű felszólításoknak nem tud eleget tenni. Később grammatikai struktúrákat (nyelvtani szabályokat) nem tud elkülöníteni.
A receptív és expresszív beszédzavar gyakran együtt jelenik meg, melyhez társulhat szociális-, érzelmi- és magatartászavar is.
A beszédfejlődési zavarok az iskoláskorú gyermekek 3-10%-ánál fordulnak elő és a fiúknál gyakrabban.
A zavarok okai lehetnek: genetikus hajlam (családi öröklődés), cerebrális zavar (agyi funkciózavarok), vagy beszédet érintő depriváció (szegényes szókincs és kevés beszéd jellemzi a gyerek környezetét). A diagnózis felállításához fontos a hallóképesség és az intelligencia nonverbális vizsgálata.
A beszéd fejlesztése: gyógypedagógiai és logopédiai segítséggel nagyon sokat javulhat a gyermek. Fontosak az akusztikus, taktilis és ritmikus elemek, valamint a játékos fejlesztés – szerepjáték, mozdulatok, gesztusok, mimika. A fejlesztés során fontos figyelni az esetleges kísérő szociális, emocionális és magatartási nehézségek kezelésére is.
