A diszgráfia a tanulási zavarok egyik formája, az írás zavara gyakran társul diszlexiával (olvasási zavarral).
A diszgráfiás diákokra jellemző a rendezetlen írás; nem igazodnak a vonalrendszerhez. A tanulóknak gondjaik vannak a nyelvtani szabályok megértésével és alkalmazásával.
Okai lehetnek: észlelés zavara, mozgáskoordináció zavara, térbeli-, időbeli tájékozódás nehézségei.
Formai /alaki és tartalmi diszgráfiát különböztethetünk meg.
A formai/alaki diszgráfiánál a gyermekek írása csúnya és rendezetlen. A szem-kéz koordináció gyenge (nehezen tud együttműködni a szem és a kéz), lassan ír a gyermek.
A tartalmi diszgráfiánál az írás külalakja elfogadható (a másolás sem feltétlenül okoz gondot), de sok a helyesírási hiba. A tollbamondás és az önálló fogalmazásalkotás és írás nehézséget jelent a gyermeknek. Nyelvtani szabályokat nehezn értik meg, és nem tudják alkalmazni azokat.
Formai diszgráfia tünetei:
- hibás, görcsös ceruzafogás
- vonalvezetése egyenetlen, szögletes
- tempó kapkodó vagy lassú
- rendezetlen íráskép (különböző betűméretek, írott és nyomtatott betűket vegyesen használ, nem a sor elején kezd írni, a szavak között túl kicsi vagy túl nagy a távolság)
- vonal alá, vagy fölé ír
Tartalmi diszgráfia tünetei:
- nagyon gyenge a helyesírás
- hosszú és rövid magánhangzók keverése, felcserélése
A diszgráfia nem javul a folyamatos másoltatástól, speciális fejlesztést, terápiát igényel megfelelő szakember segítségével (gyógypedagógus).
