A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség nem tanulási gyengeség. A diák életkorához képest gyengén teljesít, tanulási, magatartási problémával küzd. Pontosan nem lehet tudni, hogyan alakul ki. A gyermek fejlődése során nincs feltűnő fejlődési eltérés.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget 2 részre lehet osztani:
1. részképességzavarok
- az iskolai tananyag megtanulásának nehézségei
- a tanulók ép intellektusúak
- tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasítása (olvasás, írás, számolás)
2. kóros hiperkinetikus (kóros nyugtalanság) vagy kóros aktivitászavar (túlzott mozgékonyság), figyelemzavar
- a gyermekek érzékenyebbek az időjárás-változásokra
- fáradékonyabbak, nehezen tűrik a zajokat
- a diákok rövid ideig tudnak az adott feladatra figyelni
- gyakrabban igénylik a tanulás közbeni szünetet, pihenést
- figyelmük könnyen elterelődik
- nem követik az utasításokat, nem fejezik be a feladatokat
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek a probléma leküzdése érdekében korrepetálásra, illetve differenciált fejlesztésre van szüksége. Fontos, hogy a pedagógusok a tanórákon differenciált követelmények szerint értékeljék a diákokat. Az egyéni fejlesztés otthon és az iskolában is rendkívül fejlesztő hatású. Különböző terápiákkal is fejleszthetjük a gyermekeket; mozgásterápiák, állatterápiák (kutyaterápia, lovas terápia).
Fejlesztő óráimon egyénileg és párosan fejlesztem a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket (BTMN). Mivel figyelmük rövid ideig tartós, ezért sok eszközt használok, az óráim elejét mindig valamilyen mozgásos gyakorlatokattal kezdjük. Pl.: mozgássorok leutánzása, testrészek megérintése és megnevezése, téri tájékozódás fejlesztése (jobbra-balra forgások, jobb-bal kéz emelése stb.), babzsák dobálása közben tananyag gyakorlása (főnevek sorolása, szófajok differenciálása, szorzótábla / bennfoglaló tábla gyakorlása, számlálás valamilyen szabály szerint, évszakok – hónapok sorolása), üveggolyó görgetése az ujjak között (közben mondóka, vagy ujjak megnevezése), számok, betűk kitapintása csukott szemmel és adott betűvel egy név, tárgy, növény, állat, jármű, szín mondása. Az fejlesztő óráimon sokszor gyakoroljuk a mondat- és szövegalkotást (ez nagyon sok gyermeknek nehézséget jelent), pl.: képről mesélés. A szövegértés gyakorolhatjuk úgy, hogy mi olvasunk fel egy rövid történetet, majd egyszerű kérdéseket teszünk fel a gyermeknek (így sokkal hamarabb érhetünk el sikereket és lesz kedve a gyermeknek a tanuláshoz).
