Tankötelezettség, iskolaérettség

Tankötelezettség és iskolaérettség

Kommunikációs képességek 5Tankötelezettség: A közoktatási törvény értelmében a gyermek attól a naptári évtől válik tankötelezetté, amelyben augusztus 31-ig a 6. életévét betölti.

Azonban a 6. életév betöltésével nem minden gyermek lesz alkalmas az iskolai életmódra. Az óvoda vagy a szülők kérésére a Nevelési Tanácsadó vizsgálatot végez a gyermek iskolaérettségének megállapítására. Ha a gyermek nem járt óvodába, ez esetben a szülő köteles iskolaérettségi vizsgálatra elvinni a gyermeket.

Az iskolaérettség biológiai, pszichológiai és szociális érettséget takar.

      1. Biológiai érettség

Fizikai érettséget jelent, melyet a gyermekorvos vizsgál. 6-7 éves korra a gyermek testének aránya megváltozik, fokozatosan közelít a felnőtt kori arányokhoz. Kb. 115-120 cm magas, 22-24 kg (ez az átlag, de természetesen ez nem minden gyermekre értendő). A fogváltás is ebben a korban kezdődik el, és 10 éves korig tart. A szervezet teherbíróbb lesz, megritkulnak a betegségek. Az agy mérete növekszik, elektromos aktivitásának mintázata változik. Az agy fejlődésének jellemző vonásai a figyelmi működések változása és  a lateralizáció (oldaliság) kialakulása. Azt jelenti, hogy az egyik agyfélteke dominánsabb lesz, aminek hatására a mozgás összerendezettebbé, kifinomultabbá, bonyolultabbá, a gondolkodás magasabb szintűvé válik.

      2. Pszichés érettség

A figyelem (A gyermek képessé válik az alapos megfigyelésre, ki tudja zárni a felesleges információkat. Kialakul a tudatos, szándékos figyelem, egy dologra tud koncentrálni.) A gondolkodás (Logikus gondolkodás jellemzi a gyermek tevékenységeit, cselekvéseit. A mennyiség-, súly- és térfogatállandóság kialakul. Képes a művelet megfordítására.) és az emlékezet (A gyermek összetett feladatok megoldására is képes lesz. Emlékezeti stratégiákat – ismételgetés, szervezés, csoportosítás – alkalmaz az információ kódolásához, tárolásához, előhívásához.) változása.

      3. Szociális érettség

Az iskolába lépő gyermek egyre önállóbban látja el önmagát. Szülei jelenlétét nem igényli idegen helyzetben, igyekszik a közösségbe beilleszkedni. Elfogadja a feladathelyzetet, egyedül elvégezi a feladatokat, közben a figyelme nem kalandozik el. Kialakult a feladattudata, feladattartása, teljesítménymotivációja. Elviseli a monotóniát. Ezek mind a munkaérettség jelei. Hosszú ideig tud egy helyben ülni és betartja a szabályokat.