KÖRJÁTÉKOK ÓVODÁSOK ÉS KISISKOLÁSOK SZÁMÁRA
Nyuszi pajtás
A játékosok körben ülnek. A játékvezető gyermek egyik társa felé fordul és megkérdezi:
– Nyuszi pajtás, hogy vagy?
– Köszönöm, jól!
– És hogy van a szomszédod?
– Nem tudom, majd megkérdezem!
Erre a „nyuszi pajtás” odafordul a szomszédjához és más állatnevet mondva kérdi:
– Róka pajtás, hogy vagy?
Így kérdezik egymást sorban a gyermekek. Mindenkinek nagyon kell figyelni, mert az állatneveket nem szabad ismételni.
Csendes, vagy csattos
A játékosok kört alkotnak. Egy gyermeknek bekötik a szemét, középre állítják és megkérdezik tőle: Csendes, vagy csattos? – Ha a válasz csattos, akkor a kör tagjai tapsolnak, körülugrálják a középsőt és a hátát ütögetik. Ha a válasz csendes, akkor csendben, óvatosan járják körül és megcsipkedik. Közben a középen álló igyekszik megfogni valakit. Ha sikerül, helyet cserélnek és a játék újra kezdődik.
Ütögető
A gyerekek körben állnak. Egyikük közülük a „bukta”, aki labdát ütöget a földre és a következő mondókát mondja: Egy előre – két kettőre – három hatra – hat kilencre – üsd ki tízre, bukta!
Az utolsó szóra a gyerekek szaladni kezdenek. A bukta utánuk dobja a labdát, akit eltalál azzal helyet cserél.
Napsugarak
Körbe járnak a gyerekek és amikor „kisüt a nap”, kifelé mennek, ha „beborul”, akkor befelé. A változást nem csak szóval jelezhetjük, hanem pl.: kézmozdulatokkal, sípszóval, hangszerekkel,, vagy más zene megszólalása jelentheti a nap kisütését, az elhallgatás pedig a beborulást.
Mérges pulyka
Egy nagy kört rajzolunk, ez lesz a „mérges pulyka” kertje, majd a körbe egy labdát teszünk. Egy gyermek a körbe áll és egy kendővel megpróbálja megérinteni azokat, akik bemerészkednek a kertbe. A körön kívül álló gyermekek az alábbi mondókát mondogatják: Szebb a páva, mint a pulyka, szebb, szebb, szebb. A pulykának rút az orra, rút, rút, rút. – Ezután igyekeznek a körből kihozni a labdát. Akinek sikerül a labdát kihozni anélkül, hogy a pulyka megérintené, ő lesz a következő játékban a pulyka.
