GYERMEKVERSEK CSOÓRI SÁNDOR TOLLÁBÓL
DIÓBÉL BÁCSI
Ki lakik a dióhéjban?
Nem lakhat ott bárki,
Csak Dióbél bácsi.
Ha rácsapsz a dióhéjra,
Kinyílik a csontkapuja,
És cammogva előmászik
Vén Dióbél bácsi,
Csak a szádat tátsd ki!
CSODAKUTYA
Ha hiszitek, ha nem is,
Volt egy kutyám nekem is,
Piros volt az orra,
Lapulevél nagy füle
Lelógott a porba.
Csoda egy kutya volt:
Holdsugáron lovagolt,
S csillagfejű csikókat
Terelt udvaromba.
Csodálkoztok?
Elhiszem.
Nem láthatta senki sem.
Fénykép sincsen róla.
Én is csak egyszer láttam,
Úgy álmodtam róla.
OROSZLÁN
Kis oroszlán, nagy oroszlán,
Hol rohangál, hol poroszkál.
Kis oroszlán gömbölyded,
Boldog mikor bömbölhet.
MACSKAPIAC
Macskát veszek, macskát adok, macskapéci lakos vagyok.
Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára.
Van szelíd és van vad is, egerésző bajnok is.
Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára.
Egy vak tehén százszor annyi, holott nem tud dorombolni.
Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára.
Gyerünk, amíg olcsón adom, s ülve el nem macskásodom.
Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára.
HÓKUTYA
Csináljatok hóembert,
Én csinálok hókutyát.
Hosszú szőrű komondort,
Amilyen még sosem volt.
Így gondolom, úgy gondolom,
Kész is már a komondorom.
Szájában jégcsap,
Csont helyett azt kap.
TAVASZI BODZA-VERS
Szoknyát varrat a bodza,
Így készül a tavaszra.
Csipkés szélűt és puhát,
Épp olyat mint nagyanyja.
Mert ha nem varratna,
Hát csupasz maradna.
HELYSZÍNEK
Bár születtem Zámolyon.
Noha éltem Vértesen.
Voltak százan kereken.
Most is gyöngybúzát arat.
Volt két hétig otthonom.
Nyár-kezetek kitakart.
Himbált a víz Szegedig.
A LEKVÁRCIRKUSZ BOHÓCAI
Piros a som, a csipetke,
Dér sógor megcsípte:
Kerek kosárba szedjük marékkal,
Lekvárt főzünk három fazékkal.
Jövőre, jövőre, sokat eszünk belőle.
Lekvárbajuszt pödrünk s nevetünk,
Lekvárcirkusz bohócai
Mi leszünk, mi leszünk.