TÉLI ÉS KARÁCSONYI GYEREKVERSEK
KISS DÉNES: JÖN A FAGY
Jön a fagy,
Jön a fagy,
Jégpatkós
Lovakon.
Jár a fagy
Kopogóst,
Kipi- kopp
Ropogóst.
Ember is
Didereg,
Toporog,
Táncot rop.
Jár a fagy,
Kipi- kopp,
Deresen
Bekocog.
Lova csönd,
Lova köd.
Nyomában
Jég ropog.
SZŐNYI ZOLTÁN: ITT A TÉL
Hegyoldalban süvít a szán, mint a szél!
Ropog a hó, most igazán itt a tél!
Gólya, fecske Afrikába költözött,
Hóemberkénk új ruhába öltözött.
Hajladozó fák közé a szél csapott!
Csilingelnek, csengenek a jégcsapok!
Kertek alján botorkál a Télapó,
Puffan, huppan subáján a hógolyó.
TURCSÁNY PÉTER: TÉLI ÁTVÁLTOZÁSOK
Kék volt az ég a híd felett,
Nagyzsákú hajnal érkezett.
Zsákja váratlan megrepedt,
Szórt ránk nagytollú pelyheket.
Aztán a felhők ólmosan,
Fölénk fakultak ormosan.
És az ólmot megrostálva
Zúdult ránk a jeges kása.
Lettem volna már komondor,
Aki a hóban barangol.
Hempereg és repül, mászik
Az olvadás beálltáig.
Kerge nyúllal kérget rágnék,
S mint a farkast, óvna árnyék.
Mégis lettem árva rigó,
Zúzos fagyban földre bukó.
Megrepedt a fészkem fala,
Körülvett a hó rohama.
Nincs virradat, nincsen éjfél,
Meddig zuhog ez a nagy tél?
Ereszünkön nő a jégcsap,
Vízcsapunk is csupa jéghab.
Lapátolni kell a havat, –
S korcsolyázni a híd alatt.
VERESS MIKLÓS: JÉG
Jég! Jég! Jég!
Palota az ég.
Hókirálynak
Jégvárában
Állok talpig
Zúzmarában.
Ha volna még,
Könnyen hullna.
Az is csak jég-eső volna!
SZŐNYI ZOLTÁN: KIS KARÁCSONY, NAGY KARÁCSONY
Akkor szép a kis karácsony,
Hogyha hó van kinn a rácson.
Szép fehéren hull a hó,
Puffan ám a hógolyó.
Akkor szép a nagy karácsony,
Ha van kiflim, vagy kalácsom.
S benne mák a töltelék,
Erre verset költenék.
DONÁSZY MAGDA: KARÁCSONY DÉLUTÁN
