MOTOROS KÉPESSÉGEK
Motoros képességeknek nevezzük az öröklött (velünk született) és a szerzett (születés után kialakult) mozgástevékenységeket.
Ezen képességeknek két nagy csoportját különböztetjük meg:
- koordinációs képesség: egyensúly, ügyesség, ritmus, jártasság
- kondicionális képesség: erő, állóképesség, gyorsaság
Koordinációs képességek fejlesztése: egyensúly – biciklizés, padon sétálás, trambulin, bukfenc, mérlegállás, hintázás
ügyesség – labdajátékok, futás, úszás
ritmus – dobbantás tornaszerekkel, aerobik
jártasság – állatutánzó járások, tánc
Kondicionális képességek fejlesztése: erő – karkörzés, medicinlabda gyakorlatok
állóképesség – futás, szökdelés, ugrókötelezés
gyorsaság – különböző futógyakorlatok
A gyermek mozgásfejlődése a személyisége, a neurológiai érés és a külvilággal való kapcsolat eredménye. A korai motoros fejlődésnél megfigyelhetjük, hogy a gyerekek nem ugyanolyan ütemben fejlődnek, de a fejlődés szakaszai, szintjei és azok sorrendjei meghatározottak.
A mozgásfejlődés szakaszai
- céltalan és nem akaratlagos mozgás: 0 – 3 hónap
- első koordinálatlan mozgás: 3 – 14 hónap
- alapvető és változatos mozgásformák elsajátítása: 14 hónap – 3,5 év
- alapvető mozgásformák gyors tökéletesedése és az első mozgáskombináció kialakulása: 3,5 – 7 év
- mozgástanulási képesség gyors fejlődése: 7 – 9/10 év
- mozgástanulás legintenzívebb szakasza: fiúknál, lányoknál eltérő
- motorikus képesség szerkezeti változása
- egyéni sajátosság és a nemre jellemző különbségek kialakulásának szakasza
- egyéni motorikus profil stabilizálódásának szakasza: 20 év körül
- motorikus tulajdonság kiteljesedésének szakasza: 30 éves korig
- motorikus tulajdonság lassú csökkenése: 50 éves korig
- motorikus tulajdonság gyors csökkenése: 60 – 70 éves korig
- motorikum leépülésének szakasza
A mozgásfejlődés összetevői:
- genetika
- egyéni sajátosságok
- a fejlődés örökletes elemei
- elemi mozgásminták, reflexek
- mozgástapasztalatok
- szociális és társas kapcsolatok
- környezeti hatások
Ezek a tényezők nagymértékben befolyásolják a gyermekek mozgásfejlődését.
A mozgás ügyetlenségének nemcsak testi, hanem lelki okai is lehetnek. Pl.: ha szorong a gyermek, rossz szociális környezetben él, esetleg gyermekotthoni elhelyezés esetén.
A mozgásfejlődési hiányosságok és nehézségek felmérése után szakember segítségével játékosan tud fejlődni a gyermek.
A motoros képességek fejlesztésének feladatai: a testtudat kialakítása és megerősítése, az egyes érzékelési területek összehangolt működésének fejlesztése (testérzet, tapintás, egyensúlyérzékelés, vizualitás), az alapmozgások koordinációjának fejlesztése, a 2 testfél mozgásának összerendezése, a vesztibuláris (egyensúlyi) rendszer működésének korrigálása és a beszédre való késztetés felkeltése.